Égbolton

Áramlanak könnyek tele fájdalommal,
A fekete kínzással, nyugtalansággal.
Mikor a Szent Isten ismert volt számomra.
A bűn fájdalmát, nem viseltem magamra.

A meggyötört, lelkem, a fény után vágyakozik.
Örökké való Uram figyel, a mély szeretik
Törd a bűnláncokat szívemből, jő jövőm lenni.
A szívem örökkévalóságig, készen áll repülni.

A könnycseppek tiszta égen, peregtek,
Látták a Csillagok, hogy én szenvedek.
Isten megrendítette az földet, a fényben.
A ravasz kígyó akart törni, a hitemben.

A Szent Bárány vére, tisztit időben.
Az emberség számára az életét tette keresztre.
Szelíd fénye adott erőt, infúziót örökkévalóság,
Ha Isten után járok, a nagy hitem derűs láng.